George Lucas

George Lucas 1944. május 14-én született a kaliforniai Modestóban. Apjának irodaszer boltja volt. Három lánytestvére van, kettő idősebb nála. Rajongott az autókért, egy szervizben is segédkezett, ám autóversenyzői álmait egy súlyos baleset meghiúsította. Középiskolai tanulmányait befejezve a Modestói Főiskolára jelentkezett, amely kétéves képzést adott. A pszichológia és az antropológia érdekelte, tanulmányi eredményei látványosan javultak. Felvételt nyert a San Franciscói Állami Egyetem angol szakára; írói pályára készült. Egy gyermekkori barátja elcsalta az USC felvételijére, ahova kisebb meglepetésre fel is vették. 1964-ben tehát Los Angelesbe költözött. Először animáció szakra jelentkezett, majd vizsgái után vágóként, világosítóként és segédoperatőrként vállalt munkát. Tanársegédi állást kapott a főiskola operatőri szakán, és tanfolyamot szervezett a haditengerészet és a katonaság filmesei számára. Elkezdett dolgozni a THX 1138 című munkáján. Több rövidfilmet készített, amelyeket benevezett a Nemzeti Diák-Filmfesztiválra. A THX a fődíjat kapta a dráma kategóriában, egy másik, a Császár című munkája pedig különdíjat nyert. 1967 nyarán lehetőséget kapott Carl Foreman producertől, hogy rövidfilmet készítsen a Mackenna aranya forgatásáról. Lucas 67.6.18. címmel inkább a sivatagról készített képi költeményt, semmint a forgatásról, mégis több díjat is nyert munkájával.

 Egy ösztöndíj révén gyakornokként bekerült a Warner Brothershez. Itt ismerkedett meg Francis Ford Coppolával, aki később fontos szerepet vállalt Lucas karrierjének beindításában. Lucas megírta az American Graffiti forgatókönyvét, amely csak úgy kapott zöld utat, hogy Coppola nevét felvették a stáblistára. Coppola beleegyezett. A nehezen megszületett American Graffiti (1973) nem hatotta meg a stúdiót, akik a tudta nélkül és Coppola kirohanása ellenére kivágtak öt percet a filmből. Az elégtétel viszont nem maradt el: a kritikák az egekig magasztalták, a 700 ezer dolláros költségű film 50 milliót hozott a Universalnak, amire százalékos arányban még nem volt példa Hollywoodban. Ezért a munkájáért Lucas 25 000 dollárt zsebelt be. Már első filmjeinél is állandó anyagi gondokkal küszködött, kölcsönöket vett fel, hogy a munkáit ne kelljen félbeszakítani. Ezzel a pénzzel ismét a tönk szélére jutott. A 20th Century Fox adott neki 15 000 dollárt, hogy írja meg a Csillagok háborúját (1977). Kilenc hónapig dolgozott rajta, több variációt talált ki (egyszer az is felmerült, hogy játszanak minden szerepet japán színészek). 3 trilógiát írt meg, amelyből a középső trilógia első részét akarta először leforgatni. 1975 tavaszán elkezdődött a forgatás. Először 3,5 millió volt a költségvetés, ami az infláció miatt megduplázódott, de a 9,5 milliós tervezet még így is több volt 3 millióval a kereteknél. A színészek közül egy okos trükkel sikerült megszereznie a neves brit színészt, Alec Guinnesst, rajta kívül jobbára kezdőket válogatott ki, mint pl. az asztalos Harrison Ford-ot, Mark Hamillt, Carrie Fishert (aki ekkor még csak 19 éves volt).

A filmnek nem csaptak túl nagy reklámot, már csak azért sem, mert a stúdió sem tudott róla túl sokat. Ezért annál nagyobb volt a meglepetés a fogadtatáson. A nézők megijedtek az első jelenetben feltűnő csillagrombolótól, majd fejvesztve rohantak a moziba. Lucas előrelátóan lekötötte a folytatás-jogokat. Egycsapásra megoldódtak anyagi problémái, a filmstúdiók a tenyeréből ettek. Ekkor Lucas a háttérbe vonult, a rendezést a következő filmjeinél átadta másoknak. A Birodalom visszavág bevételéből Lucas a Skywalker ranchot szerette volna megépíteni.  Mindent egy lapra tett fel. A sok gond, és akadály ellenére a frenetikus siker ezúttal sem maradt el. Lucas megépítette és saját táborhelyének tette a ranchot, majd megalapította a mára legendássá váló ILM (Industrial Light and Magic) trükkstúdiót, amelynek sokáig nem volt konkurenciája a szakmában és vödörszámra gyártotta az Oscar-díjakat. Steven Spielberggel kötött ismeretségének eredménye Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981), amit Spielberg rendezett (csakúgy, mint a trilógia másik két részét), a produkciós vezető szerepét pedig Lucas vállalta magára.

Lucas már 1970-ben kitalálta Indiana Jones figuráját, de a Csillagok háborúja munkálatai miatt csak 1981-re sikerült filmet csinálni belőle. Futószalagon jöttek a sikerek: a Jedi visszatér (rendezte Richard Marquand, 1983), Indiana Jones és a végzet temploma (1984), Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag (1989) az évtized legmeghatározóbb kasszasikerei lettek. Lucas fantáziájának most már semmi sem szabhatott határt. Az ILM és George Lucas irányítása mellett David Bowie főszereplésével elkészült a Fantasztikus labirintus (1986) című mese, egy beszélő kacsa viszontagságait bemutató mese a Howard, a kacsa (1986) és a törpéket felvonultató nagyszabású mese, a Willow. Sajnos mindhárom film anyagi bukás volt. A Jedi visszatér Ewokjai három tévéfilmben is főszerephez jutottak (Ewok-kaland: bátrak karavánja (1984), Ewokok és droidok kaland-órája (1984/85), Harc az Endor bolygón (1985/86)), és tévésorozat készült az Ifjú Indiana Jones kalandjai (1992) címmel.

Majd 15 év szünet után elkészült a Csillagok háborúja folytatása az első trilógia első része a Baljós Árnyak (1999). Ez a mozi már költségvetésében nem szűkölködött pénzben, a kasszasiker pedig a kiemelkedő reklámkampány miatt (is) hatalmas lett. A rendezői székben ismét Lucast köszönthettük.

Mivel Lucas elsősorban a háttérben tevékenykedett az elmúlt húsz évben, ezért a díjak elkerülték. Két filmjét az Amerikai Graffiti-t és a Csillagok háborúját jelölték több díjra, így Oscar-ra, Arany Glóbuszra kétszer, mint rendező. 1992-ben kapta meg az Akadémiától az Irving G. Thalberg emlékdíjat, mint Oscar különdíjat.